A földgáz összetétele

Tipikus gázösszetétel

  • 97% Metán (CH4)
  • 0,919% Etán (C2H6)
  • 0,363% Propán (C3H8)
  • 0,162% Bután (C4H10)
  • 0,527% Szén-dioxid (CO2)
  • 0-0,08% Oxigén (O2)
  • 0,936% Nitrogén (N2)
  • Nemesgázok (He, Ne, Ar, Xe) nyomelemként
 


­A felsorolt komponensek mindegyike színtelen, szagtalan. Egyes helyeken tartalmazhat kén-hidrogént (H2S), amit jellegzetes „záptojás”-szag jellemez.

A földgáz jellegzetes szaga a nagyon kis mennyiségben adagolt speciális szagosító anyagtól származik, ami a tetrahidrotiofén – THT, (CH2)4S - és a terc-butil-merkaptán – TBM, (CH3)3CSH - fele-fele arányú keveréke.

A gázszagosítás célja a gázszivárgás észlelésének könnyítése, és ezáltal a robbanásveszély gyorsabb elhárítása.

A víztartalom általában nagyon kicsi (10-40 mg/m3), ezt a gázszállító eltávolítja (fagyásveszély).

1 m3 földgáz teljes mértékű elégetéséhez megközelítőleg 10 m3 levegő szükséges. A földgáz tökéletes égése során kék lánggal ég, káros égéstermékek, füst, korom, hamu nélkül, igen alacsony szénmonoxid- és kéndioxid-kibocsátással, ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike és nagymértékben hozzájárul az üvegházhatás mérsékléséhez.

A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5-15% közötti arányban elegyedik.

A földgázt biztonsági okokból szagosítják, hogy esetleges szivárgása már a gyúlékony elegyet képző koncentráció alatt is érezhető legyen. A szagosító anyagot általában a nemzeti gázszállító-rendszeren adagolják a földgázhoz, így a kereskedőkhöz, szolgáltatókhoz már szagosított gáz érkezik.

A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb (sűrűsége megközelítőleg 0,68 kg/m3 míg a levegőé 1,293 kg/m3).
A fölgáz mennyiségét Magyarországon gáztechnikai normál köbméterben mérik (1 m3 megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15°C-on 1 m3), de a fogyasztókkal az energiatartalma alapján, MJ-ban számolnak el. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m3) és a mennyiség (m3) szorzata.