Miért nem kell többet fizetni az alacsonyabb fűtőértékű gázért?

Minden fogyasztónak a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiséget kell megfizetnieEz a következőképpen néz ki:

A gázért fizetendő díj több részből tevődik össze, ahogy ezt a fogyasztói számla is mutatja. A számla egyik része az energiadíj, itt most csak ezzel a tétellel foglalkozunk, mert a fűtőérték vagy a gáz minősége szempontjából ez a fontos elem.

Az energiadíj maga is két tételből áll:

  • az alapdíjból, amit az elfogyasztott gáz mennyiségétől függetlenül kell fizetni, és
  • az elfogyasztott gáz mennyiségével arányos gázdíjból.

Az elfogyasztott gáz mennyiségével arányos díjat így számítják ki:

Gázdíj [Ft] = Gáz térfogata [m3] × Gáz fűtőértéke [MJ/m3] × Energia egységára [Ft/MJ]

Tehát a fizetendő gázdíj nem csak az elfogyasztott gáz térfogatától függ, hanem annak fűtőértékétől is, vagyis attól, hogy az elfogyasztott gázból mennyi energiát lehet kinyerni.

Ha például az egyik fogyasztónál 35 MJ/m3 volt a gáz fűtőértéke és a fogyasztó 100 m3 gázt fogyasztott, akkor ez 100 × 35 = 3500 MJ energia elfogyasztását jelenti. Ha az energia egységára 3 Ft/MJ, akkor a gázdíj 3500 × 3 = 10 500 Ft

Ha egy másik fogyasztónál csak 28 MJ/m3 volt a gáz fűtőértéke és a fogyasztó (az „alacsonyabb fűtőértékű” gáz miatt) 125 m3 gázt fogyasztott, az elfogyasztott energia akkor is 125 × 28 = 3500 MJ volt. Ennek a díja ugyancsak 10 500 Ft. Vagyis a köbméterben kifejezett fogyasztás nagyobb volt, de az elfogyasztott energia és az érte fizetendő gázdíj nem változott.